img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=309480762725016&ev=PageView&noscript=1"
+36-30-1832100 info@proguard-europe.com

Az internetes megfigyelés a net egyik virágzó üzlete

A méltán neves amerikai biztonsági szakértő, Bruce Schneier a Bostonban megrendezett SOURCE konferencián tartott előadásában továbbgondolta azokat az állításait, melyeket tavaly ősszel a LISA (Large Installation System Administration) konferencián fejtett ki. (Az előadásról a Bizotnságportál készített összefoglalót.)

Schneier kiindulópontja nem változott: a Snowden kirobbantotta megfigyelési botrány kapcsán napvilágra került információkból rakta össze saját vízióját. Előadásában megvizsgálta, hogyan működik napjainkban az adatok tömeges gyűjtése, és mindez hogyan szolgálja a piaci szereplők, illetve nem utolsósorban az amerikai kormányzat érdekeit.

A megfigyelés a big data egyik üzletága

„A megfigyelés az internet egyik üzleti modelljévé vált. Olyan rendszereket építünk, amelyek szolgáltatásokon keresztül kémkednek az emberek után. A vállalatok pedig mindezt marketingnek hívják” – fogalmazott meglehetősen sarkosan Schneier. Majd hozzátette, hogy az utóbbi néhány évben egyre könnyebbé és olcsóbbá vált az adatok tárolása, visszakeresése, ami arra sarkallja a vállalatokat, hogy az adatok rendezése és törlése helyett inkább felhalmozzák az információkat. Minderre jó példát szolgáltat az elektronikus levelezés. A mobil eszközök népszerűségének növekedése, valamint a felhőalapú, internetes szolgáltatásokba mozgatott hatalmas adattömeg pedig azt eredményezi, hogy a felhasználói szokások egyszerűbben követhetők.

„Az adatok az információs társadalom, valamint a digitális szocializáció melléktermékei” – mondta Schneier. Az online világban egyre egyszerűbb bármit megtenni, és bármit is teszünk, az végül adatokat eredményez. Egy azonnali üzenetküldés során korántsem csak az üzenet tartalma lehet meghatározó, hanem akár az a tény is, hogy a beszélgetés létrejött. Az üzenetváltás megtörténtével kapcsolatos adatok, a beszélgetőpartnerek kiléte, földrajzi elhelyezkedések és az üzenetváltással kapcsolatos egyéb információk egyszerűen kinyerhetők a metaadatokból.

„Az (amerikai) kormány azt állítja, hogy csak metaadatokat gyűjt, amivel megpróbálja elkendőzni azt, hogy valójában mennyi információhoz is jut hozzá. A metaadatokat messze könnyebb tárolni, visszakeresni és elemezni, mint magukat a tartalmakat, és ilyen módon nagyon értékesek a titkosszolgálatoknak. A hatóságoknak nincs feltétlenül szükségük a terrorista szervezetek tényleges kommunikációjának megszerzésére, sokszor már az is sokat segíthet számukra, ha tudják, hogy ki kivel beszél” – mondta Schneier.

A felhasználók nagylelkűen adják adataikat

A biztonsági szakember kiosztotta a felhasználókat is, akik szerinte magatartásukkal szinte segítik a megfigyelőket. Az adataikat ugyanis az ingyenesség és a kényelem fejében átadják a vállalatoknak. A cégek pedig – például a Facebook vagy a Google – ezt arra használják fel, hogy még több terméket értékesíthessenek. A felhasználók az értékes adataikat szó nélkül adják oda csak azért, hogy játszhassanak, megkaphassák a leveleiket, és egyéb előnyökre tegyenek szert. Schneier szerint ez olyan, mintha egy új feudalizmus épülne ki: a felhasználók a nagyvállalatok „földjein” termelik az adatokat. Természetesen ennek fejében elvárják a cégektől, hogy azok ne éljenek vissza az adataikkal. Amikor azonban színre lép a kormány, mindez egyből egy hatalmi játszma részévé válik. A kormánynak egyébként nem is szükséges adatokat gyűjtenie, hiszen azt a vállalatok úgyis megteszik helyette.

Schneier szerint az NSA egyszerűen ráébredt, hogy a vállalatok amúgy is „kémlelik” az internetet, és ebből csak egy másolatot kell kapnia. A kormánynak nem is kell utasítani a polgárait, hogy tartsanak magukon nyomkövető eszközöket, hiszen az emberek amúgy is mindenhova magukkal viszik a mobiljaikat. Azt sem kell kérnie az államnak, hogy polgárai számoljanak be a kapcsolataikról, hiszen azokat amúgy is pontosan rögzítik a Facebookon. Ráadásul mindez olcsóbbá is teszi a megfigyeléseket, hiszen míg korábban például egy autó követése akár öt embert is lekötött, addig napjainkban egy ügynök egy szál maga is képes lehet akár több ezer járművet is szemmel tartani.

„A technológia megváltoztatta a megfigyelési módszereket, és ez aggasztó. Úgy gondolom, hogy az (adatvédelmi) problémák fogják meghatározni azt, hogy az unokáink miként ítélnek meg minket akkor, amikor majd az internet korai időszakának történelmét olvassák” – zárta előadását Bruce Schneier.

Forrás: bitport.hu